· Kisgyörgy Bence · iranyitas · 4 min read

ESG vállalatirányítás pilléréhez jó gyakorlatok

Számos jó példa szolgál az ESG vállalatirányításba történő integrálására, amelyhez jól alkalmazható technikák léteznek a szervezeti kúltura fejlesztésére és a változás menedzsmentjére.

Számos jó példa szolgál az ESG vállalatirányításba történő integrálására, amelyhez jól alkalmazható technikák léteznek a szervezeti  kúltura fejlesztésére és a változás menedzsmentjére.

Az ESG vállalatirányítási pillérében alapvető fontosságú a cég stratégiai irányának meghatározásában és végrehajtásában a döntéshozatal folyamatának átláthatósága és integritása. Az transzparens vállalatirányítás biztosítja, hogy a vállalat vezetősége felelős és átlátható módon működjön, ami növeli a befektetők és az érdekeltek bizalmát. Emellett az ESG tényezők integrálása a vállalatirányítási struktúrába lehetővé teszi a vállalat számára, hogy hatékonyabban kezelje környezeti és társadalmi kihívásait, és javítsa hosszú távú fenntarthatóságát, amit felelősségteljesen kommunikálhat.

ESG vállalatirányítási jó gyakorlatok

Unilever: Az Unilever az egyik vezető példa az ESG elvek sikeres alkalmazására. A vállalat az “Unilever Sustainable Living Plan” keretében olyan fenntarthatási célokat tűzött ki maga elé, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, az egészségesebb életmód előmozdítása és az erőforrások hatékonyabb felhasználása. Az Unilever a jó irányítás és az átláthatóság terén is kiemelkedő teljesítményt nyújt, például folyamatosan nyilvánosságra hozza a környezeti és társadalmi teljesítményét.

Novo Nordisk: A Novo Nordisk a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó vállalata, amely kiválóan példázza az ESG elvek integrálását a vállalati stratégiába. A vállalat aktívan támogatja az egészségesebb életmód és a diabétesz kezelésének javítását célzó kezdeményezéseket. Emellett a Novo Nordisk a jó vállalatirányítás terén is elkötelezett, rendszeresen kiadja fenntarthatósági jelentéseit, és átlátható módon tájékoztatja a befektetőket és az érdekelteket.

Vodafone: A Vodafone egy olyan vállalat, amely kiválóan példázza az ESG szempontok integrálását a döntéshozatalba és stratégiaalkotásba. A vállalat a “Better Together” stratégia részeként elkötelezett a fenntartható és inkluzív társadalomért, és ennek jegyében olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek elősegítik az oktatást, az egészségügyi ellátást és a digitális felzárkózást. A Vodafone döntéseiben és stratégiájában figyelembe veszi az ESG kritériumokat, és ezzel hosszú távon fenntartható üzleti modellt alakít ki.

Ezek a példák jól illusztrálják, hogyan lehet sikeresen alkalmazni az ESG elveket és az erős vállalatirányítási gyakorlatokat különböző vállalatoknál az EU-ban, Magyarországon és világszerte.

A vállalatirányítás fejlesztésének tudományos alapjai

A vállalati kultúra

A fenntartható vállalatirányítás kialakítása és fenntartása szorosan összefügg a vállalati kultúra fejlesztési folyamataival. A vállalati kultúra olyan alapvető értékeket, normákat és viselkedési mintákat foglal magában, amelyek meghatározzák a vállalat működését és a dolgozók közötti kapcsolatokat. Ahhoz, hogy egy vállalat fenntartható vállalatirányítást érjen el, olyan vállalati kultúrát kell kialakítania, amely támogatja az ESG (Environmental, Social, Governance) elveket és azok gyakorlati megvalósítását.

A vállalati stratégia és a vállalati kultúra szoros összefüggésben van egymással. Szokták idézni Peter Druckertől, hogy “A kultúra megeszi a stratégiát reggelire.” A stratégia meghatározza a vállalat hosszú távú céljait és útját, míg a vállalati kultúra határozza meg, hogyan valósulnak meg ezek a célok a mindennapi munkavégzés során. A sikeres vállalati stratégia végrehajtásához és fenntartásához összhangban kell lennie a vállalati kultúrával, és támogatnia kell azt.

Formális és informális vállalati kultúra elemek

A Szervezeti jéghegy modell lényege, hogy a látható szervezeti elemek (például struktúra, folyamatok, politikák) csak a jéghegy felső részét jelentik, míg a láthatatlan, de erősen befolyásoló tényezők (például értékek, normák, hiedelmek) a jéghegy alatt rejtőznek. A fenntartható vállalatirányításhoz kapcsolódó szervezeti kultúra alakításában fontos szerepet játszanak ezek a láthatatlan tényezők, hiszen ezek határozzák meg, hogy hogyan viszonyulnak a dolgozók az ESG elvekhez és hogyan alkalmazzák azokat a mindennapi munkavégzés során.

Szervezeti kultúra fejlődési folyamata

A szervezeti kultúra fejlődésének stádiumai általában a következők:

  1. Hatalom alapú kultúra: Az irányítás és a döntéshozatal a vezetők kezében koncentrálódik, és a hierarchiát hangsúlyozzák.
  2. Bürokratikus kultúra: A szabályok, eljárások és protokollok vezérlik a tevékenységeket, a hierarchia továbbra is fontos.
  3. Versengő kultúra: A versengés és a teljesítményközpontúság dominál, az egyéni siker a legfontosabb.
  4. Értékközpontú kultúra: Az értékek és az etikai normák meghatározzák a szervezeti viselkedést és döntéseket.
  5. Kiteljesedő kultúra: A kultúra teljesen integrálódik a vállalat működésébe, és a fenntarthatóság, az innováció és az együttműködés ösztönzése dominál.

A stratégiai változás menedzsment fontos szerepet játszik a fenntartható vállalatirányításhoz kapcsolódó szervezeti kultúra kialakításában és fejlesztésében. A Kotter 8 lépéses változás menedzsment folyamati modelljének alkalmazása segíthet abban, hogy a vállalat hatékonyan és sikeresen tudjon áttérni egy fenntarthatóbb vállalatirányítási modellre.

Kotter 8 lépéses változás menedzsment folyamatai:

  1. Egészséges veszélyérzet megteremtése
  2. Változást irányító csapat létrehozása
  3. Jövőkép és stratégia kidolgozása
  4. A változás jövőképének kommunikálása
  5. Az alkalmazottak felhatalmazása a cselekvésre
  6. Gyors eredmények, győzelmek kivívása
  7. Elért eredmények megszilárdítása
  8. Új megoldások meggyökereztetése a kultúrában

ESG szempontú irányítási tevékenységünk átértékelése

Ahhoz, hogy vállalkozásaink valóban a fenntarthatóság irányába haladjanak és hosszú távon sikeresek legyenek, elengedhetetlen, hogy önértékelést tartsanak a vállalati kultúrájuk és gyakorlataik tekintetében. Ez a folyamat segít azonosítani azokat a területeket, ahol javításra van szükség, és meghatározni azokat a konkrét lépéseket, amelyek a fenntartható vállalatirányítás felé vezetnek.

A vállalkozások könnyebben átláthatják az ESG elvek alkalmazásának és a fenntartható vállalatirányításnak az összetettségét egy fenntarthatósági tanácsadó segítségével. Hatékonyabb stratégiákat és gyakorlatokat alakíthatnak ki szakértő bevonásával, valamint támogatást kapnak a szervezeti kultúra fejlesztésében és az ESG szempontok integrálásában.

Back to Blog
ESG szabályozás kialakulásának időszerűsége

ESG szabályozás kialakulásának időszerűsége

Az ESG szabályozás kialakulásának történeti kontextusát olvashatod itt, kezdve a fenntarthatóság témájának korai megjelenésétől egészen az EU-s irányelvek és a magyarországi ESG törvény megjelenésének indokoltságáig.

Erős vállalatirányítás a sikerhez vezető út az ESG-ben

Erős vállalatirányítás a sikerhez vezető út az ESG-ben

Az erős vállalatirányítás biztosítja, hogy a vállalat vezetősége felelős és átlátható módon működjön, ami növeli a befektetők és az érdekeltek bizalmát, emellett az ESG integrációja hatékonyan javítja a hosszú távú fenntarthatóságot.

ESG törvény kikre vonaktozik?

ESG törvény kikre vonaktozik?

Az ESG törvény hatályba lépése Magyarországon 2024. január elsejével új korszakot nyitott a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén, hogy az EU fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósítása a magyar jogrendbe iktatódjon.

ESG társadalmi pillérének teljesítmény értékelése

ESG társadalmi pillérének teljesítmény értékelése

A társadalmi hatásmérés, mint egy kirakós játék, segít megérteni és kvantitatívan mérni a vállalatok pozitív vagy negatív társadalmi hatásait megalapozva ezzel a jobb kommunikáció és kapcsolatépítés lehetőségét.