Vállalati fenntarthatósági irányelvek - CSRD és CSDDD

A vállalati fenntarthatóság terén az Európai Unió évtizedek óta előremutató szerepet tölt be, hogy a fenntartható fejlődést és a környezettudatos gazdasági növekedést előmozdítsa. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség az EU számos politikáján és kezdeményezésén keresztül nyilvánul meg, amelyek közül különösen fontos két vállalati fenntarthatósági irányelv: a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) és a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágításról szóló irányelv (CSDDD).

CSRD - Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv

A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) egy 2021-ben elfogadott irányelv, amely jelentősen kiterjeszti azon vállalatok körét, amelyeknek fenntarthatósági jelentéstételt kell végezniük, és szigorúbb követelményeket állapít meg a jelentéstétel tartalmával és minőségével kapcsolatban.

Az irányelv célja, hogy növelje a vállalati fenntarthatósági jelentések megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát, ezzel segítve a befektetőket és más érdekelt feleket a fenntarthatósági szempontok alapján történő döntéshozatalban.

A CSRD kapcsán már írtunk egy korábbi cikket, amelyben kifejtettük, hogy hazánkban az ESG törvényként emlegetett jogszabály ülteti be az irányelv szabályait a magyar jogrendbe.

CSDDD - Vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv

A Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) 2024-ben várható hatályba lépésével egy újabb szintre emelkedik a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos kötelezettsége majd. A tervezetet 2024. március 15-én hagyta jóvá az Európai Tanács és várhatóan április végén fogadja majd el az EU parlament. Az irányelv célja azon kötelezettségek előírása az értékhatárba eső vállalatok számára, amelyekkel elérhető, hogy megelőzzék és megszűntessék az emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásokat, amelyek saját vagy leányvállalataik és partnerek tevékenysége okán merülnek fel.

A CSDDD megköveteli, hogy a vállalatok az átvilágítási kötelezettség mentén megfelelő gondossággal kezeljék az emberi jogokat és a környezet védelmét. Az irányelv a hangsúlyt a gondossági átvilágítási kötelezettség betartására a teljes beszállítói lánc vonatkozásában követeli meg a közvetlen tevékenységből származó hatásokon túlmenően.

A káros környezeti és emberi jogi hatások körét az irányelv egy külön mellékletben nemzetközi egyezmények előírásaira való utalással határozza meg. Ezekre lehet példa a káros környezeti hatások körében a Stockholmi egyezmény szerinti, „a hulladékok nem környezetkímélő módon történő kezelésére, gyűjtésére, tárolására és ártalmatlanítására vonatkozó tilalom”, vagy az emberi jogi hatások körében a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt, „az igazságos és kedvező munkafeltételekhez való jog”.

CSDDD kötelezettség - kik, mikorra, mit:

A március 15-én jóváhagyott könnyített változat szerint az alábbiak a méret- és értékhatárok:

• A több mint 5000 alkalmazottal és 1500 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező vállalatokra a hatálybalépéstől számított 3 év múlva lesz kötelezettség.
• A több mint 3000 alkalmazottal és 900 millió eurónál nagyobb forgalommal rendelkező vállalatokra a hatálybalépéstől számított 4 év múlva lesz kötelezettség.
• A több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató és 450 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító vállalatokra a hatálybalépéstől számított 5 év múlva lesz kötelezettség.

A CSDDD értelmében a vállalatoknak összetett mechanizmust kell kialakítaniuk a megfelelőség biztosítása érdekében. Első lépésként kötelesek lesznek kidolgozni egy átvilágítási szabályzatot, amely segíti őket a tevékenységükből eredő káros hatások azonosításában. Az azonosítást követően a vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük ezek megelőzésére és megszüntetésére. Az intézkedések között lehet a szerződéses biztosítékok kérése üzleti partnerektől, beruházások végrehajtása vagy támogatás nyújtása. A cél az, hogy a vállalatok valódi megoldásokat találjanak a káros hatások megszüntetésére, nem csupán úgy, hogy azokat eltávolítják a vállalati működésükből, például a szerződéses kapcsolatok megszüntetésével.

Az irányelv előírja, hogy a vállalatoknak panasztételi és korrekciós mechanizmusokat kell fenntartaniuk. Ezeken a mechanizmusokon keresztül mindazok, akiket a vállalat tevékenysége károsan érintett vagy érinthet, közvetlenül panaszt nyújthatnak be. Emellett a rendszer hozzáférhető lesz a szakszervezetek és a civil szervezetek számára is. A vállalatok kötelesek figyelemmel kísérni az átvilágítási rendszerük hatékonyságát, és ezzel kapcsolatos információkat nyilvánosságra hozni.

A két irányelv különbségei és egymásra épülése

Bár a CSRD és a CSDDD között szoros összefüggés áll fenn, fontos megkülönböztetni őket a célok és követelmények tekintetében. A CSRD elsősorban a fenntarthatósági információk jelentéstételére összpontosít, míg a CSDDD a vállalati felelősségvállalás és az aktív kockázatkezelés területére terjeszti ki a figyelmet. Mindkét irányelv kulcsfontosságú eszköz az EU fenntarthatósági törekvéseinek megvalósításában, hiszen együtt biztosítják, hogy a vállalatok nem csak beszámoljanak tevékenységeik fenntarthatósági hatásairól, hanem aktívan hozzá is járuljanak a fenntartható fejlődési célok eléréséhez.

Fontos kiemelni, hogy a CSRD méret és értékhatárai eltérőek (jóval alacsonyabbak): 40 millió euró nettó árbevétel, vagy 20 millió euró mérlegfőösszeg, vagy 500 fő 2024. évi hatállyal, illetve 250 fő 2025. évi hatállyal. A fenti három feltételnél legalább kettő elem meghaladása esetén lép életbe a jelentéstételi kötelezettség. Magyarországon e tekintetben érdemes az ESG törvény értékhatárait szem előtt tartani.

Tehát lesznek vállalatok, amelyek a CSRD miatt Magyarországon az ESG törvény szerint kell jelentést tegyenek, és lesznek nagyobb vállalatok, amelyek a teljes beszállítói láncukra vonatkozóan a jelentéstétellel párhuzamosan, a CSDDD irányelv miatt gondossági átvilágítást is meg kell valósítsanak a kitűzött témákra. Ez fokozza az érintett csoportok, a beszállítói lánc mentén történő fenntarthatósági átállás megindulását, annak adminisztrációs igényével együtt minden szereplő számára.

A CSRD és a CSDDD együttes alkalmazása várhatóan jelentős változásokat hoz majd a vállalati kultúrában és működésben, ösztönözve a vállalatokat, hogy a fenntarthatóságot integrálják stratégiai döntéseik középpontjába. Ezáltal nem csak a vállalati szektor, hanem a társadalom és a környezet egésze számára is hosszú távú előnyöket biztosít.

Mivel egy vállalkozás számára sem megy a fenntarthatósági átállás egyik napról a másikra, javasoljuk, hogy még időben fogadjanak fel tanácsadót, hogy a vállalkozásra szabva átfogóan, de lépcsőről lépcsőre történhessen meg a kockázatok csökkentése érdekében történő szemlélet váltás és szervezetfejlesztés.