A karbon kibocsátás számítása során a Scope 1, 2, és 3 pontos azonosítása kulcsfontosságú a vállalatok számára, hogy megállapíthassák, hol vannak a legnagyobb csökkentési lehetőségek, és hol van szükség kompenzációs intézkedésekre.
A CSRD elsősorban a fenntarthatósági információk jelentéstételére összpontosít, míg a CSDDD a vállalati felelősségvállalás és az aktív kockázatkezelés területére terjeszti ki a figyelmet.
Az ESG törvény hatályba lépése Magyarországon 2024. január elsejével új korszakot nyitott a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén, hogy az EU fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósítása a magyar jogrendbe iktatódjon.
Számos jó példa szolgál az ESG vállalatirányításba történő integrálására, amelyhez jól alkalmazható technikák léteznek a szervezeti kúltura fejlesztésére és a változás menedzsmentjére.
A megfelelő társadalmi hatásmérés és riportálás átláthatóságot és bizalmat teremt a vállalat és környezete között, elősegítve a hosszú távú fenntartható növekedést és társadalmi fejlődést.
Az erős vállalatirányítás biztosítja, hogy a vállalat vezetősége felelős és átlátható módon működjön, ami növeli a befektetők és az érdekeltek bizalmát, emellett az ESG integrációja hatékonyan javítja a hosszú távú fenntarthatóságot.
A társadalmi hatásmérés, mint egy kirakós játék, segít megérteni és kvantitatívan mérni a vállalatok pozitív vagy negatív társadalmi hatásait megalapozva ezzel a jobb kommunikáció és kapcsolatépítés lehetőségét.
Az ESG kritériumoknak való megfelelés három pillér egyensúlyában kell megvalósuljon, hogy a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási tényezők együttesen szolgálhassák fenntarthatósági törekvéseinket.
Az ESG szabályozás kialakulásának történeti kontextusát olvashatod itt, kezdve a fenntarthatóság témájának korai megjelenésétől egészen az EU-s irányelvek és a magyarországi ESG törvény megjelenésének indokoltságáig.