ESG szabályozás kialakulásának időszerűsége

A fenntarhatóság szakmai fejlődése egy több évtizede tartó folyamat, amely lépésről lépésre csak lassan alakult ki az 1970-es évek környezeti katasztrófáitól máig. Az ESG (Environmental, Social, Governance) szabályozás új irányvonalat jelent a vállalatok értékelésében, figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. A cikk lépésről lépésre összefoglalja az ESG szabályozás kialakulásának történeti kontextusát, kezdve a fenntarthatóság témájának korai megjelenésétől egészen az EU-s irányelvek és a magyarországi ESG törvény megjelenésének indokoltságáig.

Az ESG (Environmental, Social, Governance) szabályozás új irányvonalat képvisel a vállalatok tevékenységének értékelésében, figyelembe véve a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. Ennek a szabályozásnak az időszerűsége egybevág a fenntarthatóság fogalmának fokozódó hangsúlyával a globális pénzügyi piacokon és társadalmi vitákban.

Az ESG szabályozás kialakulását nem lehet elkülöníteni a fenntarthatóság történeti fejlődésétől. A korai figyelmeztetéseket az emberi tevékenység hatásairól a Környezet és Fejlődés Világbizottságának 1987. évi, „Közös jövőnk” című Brundtland-jelentésében fogalmazták meg , amely az erőforrások kimerülése és az ökológiai egyensúly felborulásának veszélyeire hívta fel a figyelmet. Ezek az aggodalmak az évek során csak erősödtek, különösen a legnagyobb környezeti katasztrófák, mint például a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése által kiváltott válságok nyomán.

Környezeti katasztrófák és a CSR

Az üzleti világban a társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalma hozta először a fenntarthatóságot a vállalati döntéshozatal középpontjába. A vállalkozások hanyagságából megtörtént nagy környezeti katasztrófák (Exxon Valdez olaj szállító hajó katasztrófa 1989-ben, Union Carbide vegyi üzem katasztrófája Bhopalban 1984-ben, Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófa 2010-ben, stb.) hírverései talán már a homályba tűnnek, de minden bizonnyal hatással voltak a CSR szakmai fejlődésére vonatkozó igény fokozott megjelenésére. A CSR olyan stratégiai megközelítést jelentett, amelynek során a vállalatok figyelembe vették a társadalmi és környezeti hatásaikat, és felelősséget vállaltak azokért, illetve belső minőség irányítási rendszereket vezettek be.

Az ESG szabályozás kialakulása

Az ESG szabályozás azonban tovább lép ezen a CSR alapú megközelítésen. A világgazdaság globalizációjával és az információtechnológia fejlődésével a befektetők egyre inkább figyelembe veszik a vállalatok ESG-teljesítményét a befektetési döntéseik során. Az ESG szempontjai megfelelő irányítási gyakorlatokat és transzparens jelentéstételt követelnek meg, valamint fenntartható üzleti modelleket támogatnak.

Az EU-s irányelvek és az egyes országok törvényi szabályozásai, köztük a magyarországi ESG törvény, az ESG jelentések kötelezővé tételével reagálnak a növekvő igényre. Az EU 2020-ban hozta meg a fenntartható befektetések előmozdítására irányuló EU-taxonómia rendeletet, majd további ESG szabályozásokat hozott 2021-ben, amelyek alapján a vállalatoknak kötelező lesz rendszeresen jelentést készíteniük az ESG tényezőikről. 2014-ben ezt megelőzte az NFRD irányelv a nem-pénzügyi jelentéstételi kötelezettségről. Ezt hivatott felváltani a 2023-ban megjelent CSRD irányelv, amely szabályozza a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységükről való beszámolási kötelezettséget. A magyarországi törvények kialakításában az ESG törvény megjelenése szükségszerű lépés, mivel az ország gazdasági és környezeti tényezőkben való fenntartható fejlődése ezt megköveteli.

Összességében az ESG szabályozás kialakulása és erősödése az emberiség fenntartható jövőjének keresésében gyökerezik. A vállalatok felelőssége az ESG szempontjainak figyelembevétele nemcsak üzleti előnyökkel jár, hanem hozzájárul a társadalmi és környezeti kihívásokra adott válaszok globális skálán történő megoldásához is.