ESG törvény kikre vonaktozik?

Az ESG törvény hatályba lépése Magyarországon 2024. január elsejével új korszakot nyitott a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén. Az 2023. évi CVIII. törvény (az “ESG törvény”) célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot is. Az ESG törvény lényegében a CSRD irányelv hazai jogrendbe ültetésének megvalósítása.

Az ESG törvény célja, hogy ösztönözze a vállalatokat a környezeti, társadalmi, szociális és vállalatirányítási szempontok hangsúlyosabb figyelembevételére. Ez a törvény hozzájárul az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósításához, valamint segíti, hogy a vállalatok tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján objektíven értékelhető legyen.

Fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség

Az ESG törvény előírja, hogy a vállalatoknak nyilvánosságra kell hozniuk a tevékenységük során felmerülő fenntarthatósági kockázatokat, valamint az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukat. Ez lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy átfogó és valós információkkal rendelkezzenek a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

Az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak évente ESG jelentést kell készíteniük, amelyben részletesen beszámolnak fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeik teljesítéséről. A jelentésnek az üzleti év végét követő hat hónapon belül nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie a vállalat honlapján.

Az ESG törvény kikre vonatkozik?

Az ESG jelentéstételi kötelezettség a Magyarországi székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásokra, kis- és középvállalkozásokra vonatkozik. A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség a CSRD irányelv határidő ütemeihez igazodva évről évre bővül a kötelezett vállalkozások köre az alábbiak szerint oly.

ESG jelentéstétel a 2025. évtől azoknak kötelező a 2024-es adataikról, akik olyan

a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;

ESG jelentéstétel a 2026. évtől azoknak kötelező a 2025-ös adataikról, akik olyan

b) nagyvállalkozások, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 milliárd forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 milliárd forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;

ESG jelentéstétel a 2027. évtől azoknak kötelező a 2026-os adataikról, akik olyan

c) kis- és középvállalkozások, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek.

Középvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely nem minősül mikrovállalkozásnak kisvállalkozásnak vagy nagyvállalkozásnak.

Kisvállalkozás: olyan gazdasági társaság, amely esetében az ESG adatszolgáltatási kötelezettség időpontját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő nem haladta meg a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 4 millió eurót (kb. 1,5 milliárd Ft*)
• az éves nettó árbevétel a 8 millió eurót (kb. 3 milliárd Ft*),
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A törvény azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek nem tartoznak az a) és b) bekezdés hatálya alá, de önként vagy szerződésben vállalják az ESG adatszolgáltatást (például zöld hitelek felvétele esetén), vagy számukra jogszabály teszi kötelezővé.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodás jelentése

A 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja rendelkezik erről 19. pont b) pontja szerinti, így közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó:

• az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
• minden olyan, az első pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.

A jogalkotót itt kiegészítjük azzal, hogy a közérdeklődésre számot tartó vállalkozás megnevezés olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek tevékenysége szélesebb társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi hatással bír méretük, piaci részesedésük aránya miatt, illetve tevékenységükkel esetleg közvetlenül befolyásolhatja egy ország gazdasági stabilitását, a befektetői bizalmat az állampolgárok életét, és a munkaerőpiacot.

Mennyi a felkészülési idő az ESG törvénynek megfelelni?

Az ESG törvény bevezetése kihívásokat jelent minden vállalkozás számára, különösen a kis- és középvállalkozások számára, de a sikeres megfelelés érdekében érdemes minél hamarabb kell elkezdeni a felkészülést és szükség esetén külső tanácsadók segítségét igénybe venni. Számolni kell azzal, hogy egy jól szervezett átállás 6-12 hónapot is igénybe vehet cégmérettől és ráfordítható anyagi forrásoktól függően.

Nem nyugodhatnak meg a többiek sem

Az ESG törvény nem terjed ki a közérdeklődésre számot tartó mikro vállalkozásokra. Ezen túlmenően nem terjed ki azokra a szervezetekre, amelyek az MNB törvény 39. § (1) bekezdésében felsorolt törvények alá tartoznak, tehát így a bankok, biztosítók, és egyéb pénzintézetek, illetve az MNB-nek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra, ugyanis azok az MNB követelmény rendszere szerint kell megfeleljenek a fenntarthatósági elvárásoknak.

Azok a vállalkozások, amelyek fellélegeznének, hogy szerencsére megúszták, van egy rossz hírünk. A fenntartható finanszírozási rendszer bevezetésével, az EU taxonómia rendelettel, a CSRD-vel, a CSDDD-vel olyan fenntarthatóságra kényszerítő hullám áramlik a nagy, közép és kis vállalkozásokra, illetve pénzintézetekre, hogy minden partnerükre és beszállítójukra rá terhelik a fenntarthatósági vállalásaikat és különböző módon fognak adatgyűjtésbe kezdeni a gazdasági tevékenységek fenntartható és nem-fenntartható mivoltjának megítélése érdekében. A beszállítói pozíciók megtartása, illetve a kedvező finanszírozási és befektetési lehetőségek elérése a szokásos, nem-fenntartható üzleti tevékenységet végző vállalkozásoknál óriási kockázattal terheltek a fenntarthatósági szabályozások miatt.

*A forintra történő átszámítást 380 Ft/EUR árfolyammal és kerekítéssel végeztük.