A karbon kibocsátás számítása során a Scope 1, 2, és 3 pontos azonosítása kulcsfontosságú a vállalatok számára, hogy megállapíthassák, hol vannak a legnagyobb csökkentési lehetőségek, és hol van szükség kompenzációs intézkedésekre.
A CSRD elsősorban a fenntarthatósági információk jelentéstételére összpontosít, míg a CSDDD a vállalati felelősségvállalás és az aktív kockázatkezelés területére terjeszti ki a figyelmet.
Az ESG törvény hatályba lépése Magyarországon 2024. január elsejével új korszakot nyitott a vállalati működés és a fenntartható finanszírozás terén, hogy az EU fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósítása a magyar jogrendbe iktatódjon.
Az ESG kritériumoknak való megfelelés három pillér egyensúlyában kell megvalósuljon, hogy a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási tényezők együttesen szolgálhassák fenntarthatósági törekvéseinket.
Az ESG szabályozás kialakulásának történeti kontextusát olvashatod itt, kezdve a fenntarthatóság témájának korai megjelenésétől egészen az EU-s irányelvek és a magyarországi ESG törvény megjelenésének indokoltságáig.