· Kisgyörgy Bence · iranyitas · 5 min read
Fenntarthatósági jelentés készítésekor elkövetett gyakori hibák
A fenntarthatósági jelentések készítésekor egyes hibák számos területet érinthetnek az ESG összetettsége miatt és dominóelv szerűen borulhat a vállalati reputáció. Ezt elkerülendő készült az összefoglalónk.
A fenntarthatósági jelentések készítése ma már elengedhetetlen része a vállalatok és szervezetek tevékenységének, hiszen ezek a dokumentumok nem csupán a teljesítményüket mutatják be a fenntarthatósági szempontból, hanem fontos eszközök a stakeholderek tájékoztatásában és a felelős üzleti gyakorlatok közvetítésében is. Azonban számos esetben tapasztalhatók olyan hibák és hiányosságok a jelentésekben, melyek csökkentik azok megbízhatóságát és hasznosságát. Egyes hibák számos területet érinthetnek az ESG összetettsége miatt és dominóelv szerűen borulhat a vállalati reputáció.
A fenntarthatósági jelentések célja, hogy átlátható képet nyújtsanak egy vállalat vagy szervezet társadalmi, környezeti és gazdasági teljesítményéről. Ezek a dokumentumok nem csupán adatokat közölnek, hanem tükrözik a vállalatok elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt és segítenek abban is, hogy a szervezetek számot adjanak tevékenységük társadalmi és környezeti hatásairól.
Ködös fenntarthatósági stratégia
A fenntarthatósági feladatok kötelezettségként jelennek meg a vállalatoknál. Ha a vállalat vezetői nem mutatnak kiemelt elkötelezettséget a fenntarthatósági stratégia mellett, akkor nem fog kialakulni egyértelmű és határozott irány. Gyakori, hogy a fenntarthatósági stratégia inkább a vállalat imázsépítésére irányul, és nem valódi fenntarthatósági intézkedésekre és eredményekre, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kommunikáció és a nyilvánossággal való kapcsolatok által irányított szempontok válnak dominánssá, melynek eredményeként nem lesz hiteles a vállalat e téren.
Ellentmondásos lényegességi vizsgálat
A lényegességi vizsgálat segít kiküszöbölni, hogy a fenntarthatósági stratégia túlzottan bonyolult legyen vagy túl sok irányú. A lényegességi mátrix célja, hogy segítse a vállalatokat abban, hogy azonosítsák és rangsorolják a legfontosabb fenntarthatósági kihívásokat és lehetőségeket. Továbbá, hogy az alapján a kitűzhető célról ne vesszen el a fókusz.
Ha egy vállalat például a biodiverzitást alacsony lényegességű tényezőként kezeli a lényegességi mátrixban, az ellentmondásos és súlyos hibát jelenthet. A biodiverzitás védelme és fenntartása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából, és ha alulértékelik, az torzíthatja a vállalat fenntarthatósági eredményeinek értékelését és jelentését. Az ilyen esetek kivédésére fontos külső szakértőt bevonni, ugyanis az ilyesmi a stakeholder bevonás alacsony szakmai szintjéről árulkodik.
Gyakori az is, hogy a lényegességi mátrixban magas jelentőségű elemeket azonosítanak, azonban gyenge fenntarthatósági intézkedések társulnak hozzájuk, illetve nem konkrét célokat tűznek ki, amelyek megvalósítására sem helyeznek ezek alapján kellő hangsúlyt.
Hiányos adatgyűjtés és elemzés
A fenntarthatósági jelentés megbízhatósága alapvetően az adatok minőségén és relevanciáján múlik. Gyakori hiba, hogy a jelentésekben szereplő adatokat nem megfelelően gyűjtötték össze, nem elégségesen validálták vagy nem relevánsak a jelentés fő célkitűzései szempontjából. Például, ha egy vállalat környezeti teljesítményét méri, de nem veszi figyelembe az összes érintett területet vagy nem használja a legfrissebb kutatási eredményeket, az torzított képet adhat.
Zöldre mosás és átláthatósági hiány
A zöldre mosás, vagyis a fenntarthatósági eredmények túlzott pozitívumokba történő átértékelése, jelentős probléma a fenntarthatósági jelentésekben. Sok vállalat hajlamos túlzottan pozitív fényben feltüntetni tevékenységeit anélkül, hogy valóban mélyrehatóan elemezte volna azok valós hatásait. Emellett az átláthatóság hiánya is gyakori hiba: a jelentések gyakran nem részletezik kellően, hogy milyen adatok alapján készültek, és nem teszik lehetővé az ellenőrzést vagy a független elemzést.
Célkitűzések és teljesítménymutatók hiánya
Egy jó fenntarthatósági jelentés nem csupán az elmúlt időszak teljesítményét mutatja be, hanem konkrét, mérhető célkitűzésekkel és hozzájuk kapcsolódó teljesítménymutatókkal is rendelkezik. Gyakori hiba, hogy a jelentések nem határozzák meg egyértelműen a vállalat fenntarthatósági céljait, és nem állapítják meg azok eléréséhez szükséges mutatókat. Az is előfordul, hogy a célkitűzések nem illeszkednek az SDG-khez, vagy az egyes ESG témákhoz kitűzött globális vagy EU-s célokhoz és határidőkhöz (pl. karbon semlegesség, hulladék újrahasznosítás, természet helyreállítás). Ez nemcsak az értékelhetőséget nehezíti meg, hanem a vállalat belső folyamatait is.
Nem megfelelő stakeholder kapcsolatok és konzultáció
A stakeholderek - vagyis az érdekeltek, például a befektetők, munkavállalók, vásárlók, és a helyi közösségek - véleményének figyelmen kívül hagyása vagy elégtelen bevonása jelentős hiányosság a fenntarthatósági jelentésekben. Ezek a szereplők fontosak a vállalat tevékenységének megítélésében és befolyásolásában, így fontos, hogy a jelentés készítése során konzultáljanak velük és figyelembe vegyék véleményüket.
Jelentés tartalmának strukturális és kommunikációs problémái
A fenntarthatósági jelentések tartalmának strukturális hiányosságai és kommunikációs problémák gyakran megnehezítik azok értelmezését és használatát. Fontos, hogy a jelentések logikusan felépítettek legyenek, könnyen értelmezhetőek legyenek és tartalmazzanak megfelelő szintű részletezést az adatok és eredmények mögött álló folyamatokról.
Nemzetközi és iparági benchmarking hiánya
A nemzetközi és iparági összehasonlítások hiánya gyakran szűkíti a jelentések értékét és hasznosságát. A jó gyakorlatok és benchmarkok figyelmen kívül hagyása megakadályozhatja a vállalatokat abban, hogy megértsék, hogyan teljesítenek másokhoz képest, és hogy hol vannak fejlődési lehetőségeik.
Technológiai és módszertani elavultság
A fenntarthatósági jelentések készítésére használt technológiai és módszertani eszközök elavultsága szintén gyakori probléma. Az új adatelemzési és riportálási technikák nemcsak hatékonyabbá, hanem pontosabbá is tehetik a jelentések tartalmát és minőségét. Nagy segítség a fenntarhatósági teljesítmény mérésében a szenzortechnikára alapuló fejlesztés, illetve a big data elemzési technológiák alkalmazása.
Fenntarthatósági stratégia és jelentés közötti összhang hiánya
Végül, de nem utolsósorban, a fenntarthatósági jelentésnek összhangban kell lennie a vállalat fenntarthatósági stratégiájával és üzleti céljaival. Gyakran előfordul, hogy a jelentések nem tükrözik megfelelően a vállalat által meghatározott fenntarthatósági stratégia végrehajtását és eredményeit.
Összegzés
A fenntarthatósági jelentések készítése során elkövetett gyakori hibák figyelembevétele kulcsfontosságú a jelentések javítása és a fenntarthatósági teljesítmény javítása érdekében. A magas szintű fenntarthatósági jelentések nemcsak az eredményeket közlik, hanem tükrözik a vállalatok elkötelezettségét a fenntartható üzleti gyakorlatok mellett, így kritikus fontosságú, hogy ezek a dokumentumok a lehető hitelesen és átlátható módon a legpontosabb és legátfogóbb képet adják vállalatok társadalmi, környezeti és irányítási teljesítményéről.
